Két év kemény munka után elkészült a Kisfaludy gőzös. Az eredeti formájában újjáépült hajó várhatóan május elsején indul ismét útjára Balatonfüredről.
Újra, teljes pompájában a Kisfaludy gőzös. A gróf Széchenyi István által, még 1846-ban vízre bocsátott első balatoni, lapátkerekes gőzös, most mint séta- rendezvény- és múzeumhajó kezdi meg “új életét”.
A gőzös kilencven ember befogadására alkalmas és közel hetven tonnát nyom. A hajó tervezésekor a Balatonfüredi Városi Múzeumban látható makettet vették alapul, ugyanis eredeti tervei a második világháború alatt sajnos megsemmisültek. Az eredetihez képest csak egy keveset változtattak: a hátsó fedett felépítmény nem volt az eredeti gőzösön, ezt a vendégek igényeihez igazítva építették fel. Az eredetihez hasonlóan árbocokat és vitorlákat is kapott, bár ennek gyakorlatban nem fogják használni. A hajót egy elektromos és egy dízel motor hajtja majd.
Május elsejétől a Kisfaludy gőzös séta- és rendezvényhajóként, illetve a Balaton egyetlen úszó múzeumaként is várja majd a látogatókat. Az 50 négyzetméteres szalontermében berendezett terem betekintést nyújt a 19. századi hajózás történetébe, panoptikumi figurák és az eredetihez hasonlóan berendezett könyvtár segítségével.
Hirdetés
Mivel a Kisfaludy gőzös eredetileg is Füreden volt, a tulajdonosa, a Balatoni Sétahajózási Kft. számára nem is volt kérdéses, hogy honnan fog indulni a hajó: a füredi kikötőből indul majd az egy-két órás utakra a sétahajó.
A gőzöst a Balatoni Sétahajózási Kft. sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással, mintegy százmillió forintból építették meg.
A Kisfaludy gőzös története
A hajó 40 LE-s gőzgépét, a Balaton Gőzhajózási Rt. az angliai Penn gyárból hozatta. A hajó eges részei külön érkeztek meg Balatonfüredre, ahol összeszerelték, bár ekkor még nem volt hajógyár Füreden. 1846. szeptember 21-én bocsátotta vízre gróf Széchenyi István, 55. születésnapján. A gróf már jó ideje szorgalmazta a balatoni gőzhajózás beindítását.
A Balaton első lapátkerekes gőzhajója, Keszthelyről, Balatonkeneséről és Alsóörsről szállította a látogatókat Balatonfüredre. A szabadságharc idején a délvidéki harcokhoz biztosított utánpótlást, valamint hadifoglyokat is szállítottak vele. 1887-ig üzemelt.
